|
|
|
|
|
|
|
|
Bronzkori Magyar Írásbeliség |
A Székely Rovásírás eredete |
Mítoszok őre,Velemér |
The origins of Hunnish Runic Writing |
A székelység eredete |
A magyarság jelképei |
|
|
Miért emlékeztetnek a székely rovásbetűk etruszk, egyiptomi,
hettita, kínai stb. írásjelekre? Véletlen egyezésről, vagy genetikus
kapcsolatról van-e szó? A kötet tanulmányai cáfolják a székely rovásírás türk
eredetéről eddig tanítottakat. Rovásírásunk betűi egykor vallásos jelentőségű
fogalomjelek voltak. Jelkészlete ma is tartalmaz hieroglif jellegű szó- és
szótagjeleket. Kialakulásukra legkésőbb a bronzkorban kerülhetett sor. A
kötet megjelenése után a kutatók sora változtatta meg korábbi álláspontját:
beismerve, hogy a székely írás eredetéről az akadémikus tudomány semmit sem
tud mondani. |
Megjelenés éve: 1993., ISBN: 963 04 3712 0; 214 o., 83 kép; B/5;
ragasztókötéssel.
TARTALOM
|
ELŐSZÓ |
5 |
|
ELSŐ SZOMBATI ÍRÁSTÖRTÉNET |
7 |
|
Varga Géza: AZ ÍRÁS KIALAKULÁSÁRÓL |
11 |
|
Mítoszok és szimbólumok 11 - Szimbólumok és írásjelek 14 - A preírás 17 - A preírás alkalmazhatóságáról 20 - Az üzenetközvetítési mód fejlődése 28 - Kereszthímzéssel a lineáris formák felé 30 - A lovasnomádok szerepe az írás fejlődésében 32 |
|
|
Simon Péter: A SZÉKELY ÍRÁS EREDETÉRŐL |
37 |
|
Szekeres István: ŐSTÖRTÉNETÜNK ÍRÁSJELEKBEN |
55 |
|
A kutatás módszere 55 - A teknős jelcsalád 61 - A teknős, mint szélrózsa 64 - A teknős piktogramból származtatható székely rovásjelek 69 - A nikolsburgi ábécé további jelei 76 - Szó- és fogalomjelek maradványai, ligatúrák 91 - Történeti következtetések 94 |
|
|
Varga Géza: BRONZKORI MAGYAR ÍRÁSBELISÉG |
97 |
|
Egy képírás-tudó juhász 98 - Az énlakai életfa 101 - A székely ”s” azaz ”sarok” eredete 108 - Az írás előfutárai a sztyeppén 115 - Egy népi szimbólumírás 118 - A magyar preírás azonosítható elemei 124 - A közmegegyezés bizonyítékai 128 - Magyar preírás és nyelv 130 - A nyelv- és írástörténeti korszakok egybeesése 138 |
|
|
Varga Géza: ÍRÁSRENDSZEREKRŐL DIÓHÉJBAN |
145 |
|
A preírások 146 - Az első valódi írások 149 - Az írásrendszerek második generációja 156 - Harmadik generációs írásrendszerek 164 |
|
|
Varga Géza: KÜLÖNBÖZŐ ÍRÁSRENDSZEREK HASONLÓ JELEI |
189 |
|
Egy dogma - egy kudarc 190 - A véletlen egybeesés néhány példája 190 - A formai hasonlóságok értékelése a közgondolkodásban 192 - Az egyszerű lineáris formák száma 194 - Egy névtelen lektor 199 - Alkotóelemek és struktúrák 1999 - Az írásjelek alkotóelemeinek száma 200 - A székely rovásjelek egyezései 205 - Egy másfajta ”rendszeres átmenet” 206 - A régi típusú átmenet példái 206 |
|
|
TÁRGYMUTATÓ |
|
|
|
A jelen kötet (a kutatók utóbbi években megváltozott
álláspontjának ismertetésével) dokumentálja az akadémikus "tudomány"-nak
a székely rovásírás eredetével kapcsolatos megdöbbentő tanácstalanságát.
Bizonyítja, hogy a székely rovásírás kőkori világmodellek jelkészletéből
származik. Azaz a székely rovásírás e közös gyökerek miatt áll rokonságszerű
kapcsolatban Eurázsia legősibb írásaival s amerikai indián szimbólumokkal. A
hunok által is használt írás a Földközi-tenger keleti medencéjének
környezetében használt legősibb lineáris írások képviselője; gyökerei több,
mint tízezer évesek. |
Megjelenés éve: 1998., ISBN: 963 03 4505 6 92 oldal, 37 kép, B/5 formátum,
ragasztókötéssel.
TARTALOM
|
Bevezető |
5. |
|
Rovásírásunk tudós eredeztetésének története |
6. |
|
A székely írás eredeztetésének elveiről |
20. |
|
Az írás kialakulásáról |
22. |
|
A rovásjelek alakja és az ábrázolások tárgya |
23. |
|
Rovásjeleink mitológiája, neve, hangértéke |
25. |
|
Rítus és rovásírás |
27. |
|
A jelek fajtája és száma |
29. |
|
A jelsorrend |
30. |
|
Az olvasás és a jelek irányultsága |
40. |
|
Szótagjelek |
43. |
|
A szótag- és magánhangzójelek használatának rendszeresség |
45. |
|
Betűírások születése |
48. |
|
Az írásrendszerek összevetéséről |
50. |
|
Az akadémikus történeti-földrajzi prekoncepció |
57. |
|
A türk kapcsolat |
58. |
|
Mit mondanak a források? |
59. |
|
Székely írás a hunoknál |
61. |
|
A székely jelformák kialakulásának kora |
66. |
|
A székely jelkészlet egységesülésének kora |
68. |
|
Írással kapcsolatos szókészletünk |
72. |
|
Évezredeket túlélő ligatúrák |
76. |
|
Népmozgások |
80. |
|
Összefoglalás |
84. |
|
Könyvészet |
90. |
|
|
Őrségismertető a gyönyörű pannon tájat bebarangoló, történeti és művészeti érdekességeket kereső vendégeknek. Velemér az a csepp, amelyben megcsillan a valaha volt tenger, s felidézhető középkori városaink világa. A kötet tudományos szenzációja az Őrség népi jelrendszerének értelmezése a székely rovásjelek segítségével. Az ősvallási eredetű szimbólumok az Őrséget (s a jelképek által ma is élő Magyar Királyságot) a rendezett világ közepével azonosítják. Ahol a Teremtő jelenléte miatt egyedül érdemes élni. Az őrállók hun származását valószínűsíti. |
Megjelenés éve: 1999., 2001., ISBN: 963 00 2929 4
106 oldal., 102 kép, B/5 formátum, ragasztókötéssel.
TARTALOM
|
Velemér fekvése |
7 |
|
A gyepűk kialakulása |
11 |
|
Velemér története a török időkig |
17 |
|
Vallásháború az Ôrségben |
21 |
|
Az ôrségiek és a földesurak szembenállása |
33 |
|
Trianon után |
38 |
|
Veleméri égtájelnevezések |
40 |
|
A műemlék templom |
44 |
|
A csodaszarvas-freskó |
54 |
|
A népi kultúra emlékei |
61 |
|
Velemér és környékének jelvilága |
72 |
|
Káosz és teremtés |
89 |
|
Zárszó |
92 |
|
A környék nevezetességei |
98 |
|
Irodalom |
101 |
|
Tárgymutató |
105 |
A kötet néhány részlete elolvasható a www.tar.hu/cserepmadar honlapon!
[lap tetejére]
|
|
"A székely rovásírás eredete" c. kötet angol változata, amely 1999 óta szerepel a Frankfurti Könyvkiállításokon. A magyar változathoz képest minimális kiegészítést tartalmaz. Turistáknak, külföldre szakadt hazánkfiainak és külföldre utazóknak egyaránt ajánlható, mint érdekes ajándék, de haszonnal forgathatják a nyelvet tanulók is. |
Megjelenés éve: 1999., ISBN: 963 03 8064 1 92 o., 37 kép, B/5 ragasztókötéssel.
Contents
|
Preface to the English edition |
|
|
Preface |
5. |
|
History of the scientific views on the origins of Székely runic script |
6. |
|
Principles of deriving the origins of Székely script |
20. |
|
The development of writing |
22. |
|
The mythology, names, and sound values of runes |
25. |
|
Rituals and runic script |
27. |
|
Types and number of characters |
29. |
|
Order of characters |
30. |
|
Direction of reading and characters |
40. |
|
Syllabic signs |
43. |
|
The regular use of syllable and vowel signs |
45. |
|
The birth of letter scripts |
48. |
|
Comparing of writing systems |
50. |
|
The academic historical-geographical preconception |
57. |
|
The Turk connection |
58. |
|
What the historical sources say |
59. |
|
Székely script of the Huns |
61. |
|
The age of the development of Székely character forms |
66. |
|
The age of unification of Székely character sets |
68. |
|
Hungarian vocabulary connected to writing |
72. |
|
Ligatures that survived millennia |
76. |
|
Migrations of peoples |
80. |
|
SummarY |
84. |
|
Bibliography |
90. |
Preface to the
English edition
The scientific world is just beginning
to recognize the historical significance of Székely (Hunnish) runic script.
With the exception of some descriptions and records, the books and articles on
Székely runic script, though they could fill a library, do not have much
lasting value. Works on the history of writing usually just mention its name
and consider it a late descendant of Old-Turkish script. However, extensive
research on Székely script has led us to the conclusion that it is not a thin
twig but the very stem from which the tree of writing systems has grown.
At present Hungarian researchers
cannot but admit that the concept of Old-Turkish origin they have maintained
for a hundred years does not hold up any longer. However, they have not worked
out other theories of origin, because the special features of the Székely
writing system do not fit into the present theories on ancient history. And
that is exactly the significance of this nearly forgotten script. It makes
possible conclusions so far not thought of.
Historical records and archaeological
finds prove that the Huns, emerging from the mists of millenia before the birth
of Christ, used it. This steppe nation imposed tribute on the Chinese, Persian,
Byzantine, and even the Roman emperors. Is it surprising after this, that we
find treasures in the Hunnish heritage?
The equestrian culture of the steppe
has preserved an ancient view of the world practically unchanged. Man could
conquer the steppe only after domestication of the horse, probably around 4000
BC. Thanks to the breeding of large-bodied animals, a highly developed culture
developed on the steppes. However, the steppe’s special resources restricted
the possibilities of economic development, and thus conserved the lifestyle, as
well as the millenia-old symbolism and philosophical system of the people who
lived there. Thus today Székely script offers one of the best means to
understand Neolithic culture and the beginnings of human civilization. The
information Székely script conveys is so important, that man cannot understand
his own past without knowing the origin of Székely runic script.
We can recognize this only after
solving several scientific problems. Such unresolved problems are for example
the similarity of characters in different linear writing systems; the
relationship between Székely runes and popular artistic, religious and royal
symbols; connections between script, language and mythology, etc. In possession
of these new results, with the help of Székely script complex symbols on
pottery from the European Neolithic or American Indian cultures can be
understood and deciphered.
Scientific analysis of Székely script
has not been a smooth process. Although as early as the 13th c. Hungarian
chronicles mentioned a “Hunnish-Scythian” script, which was still used by Székelys,
analysis of the written relics was still a discovery for “modern science.” For
example in 1864 Balázs Orbán called attention to a runic inscription from 1668
in the boxed ceiling of the Unitarian Church in Énlaka. For a long time this
was the only known text to prove the existence of Székely script.
This summer a short inscription was
discovered on the clay nozzle of a blast-furnace from the 10th century.
Today the number of runic texts mentioned by various authors is about 50.
Most of them are inscriptions painted,
scratched or engraved into the walls, ceilings, stones, bricks, or tiles of
Transylvanian churches from the 13-16th c., and usually have something to do
with the building’s construction. Letters exist from István Szamosközi, a
history writer in the 16th c., and from Hungarian monks in South
America, who used Székely runes as a secret writing, when dealing with
sensitive questions. The Constantinople text was first copied by Hans
Dernschwam in 1553. It had been written in 1515 by imprisoned Hungarian envoys
who wanted to inform others about their fate. The interest of the contemporary
science is illustrated by several character sets (e.g. the Nikolsburg alphabet of
the 15th c.) as well as by some longer documents. The system of writing and the
runic variant of the Lord’s prayer has survived in Rudimenta written by János
Thelegdi in 1598, while the words of a runic calendar-stick have been copied
and left to us by count Ferdinando Marsigli. These records remained in
manuscript form and were buried in libraries for a long time.
The exact number of texts can hardly
be determined. New discoveries are reported in the media almost every year;
their interpretation is regularly late or ambiguous, which hinders their
classification. What makes our work even more difficult is that the principles
of script-classification have not been elaborated yet. Székely runes are
letters and hieroglyphs at the same time, which have been used either as
symbols, complex signs or decorative motifs. The inventory of texts is much
longer if these latter relics are also included. Otherwise we will find
ourselves in the odd situation that an easily readable and comprehensible text
is not considered writing just because its letters are composed in a floral
pattern.
The present Hungarian
academic-scientific point of view on this subject is characterized by
perplexity, as it cannot explain the recently recognized connections between
signs and symbols. For instance the frame on the Énlaka inscription, which has
been regarded as a decoration so far, has been deciphered only recently,
despite the fact that it has been the most often mentioned Székely text in the
last 125 years.
The stakes are high, since the
parallels of the Énlaka flower-like sign-montage can be found in the 4000-years
old Hittite rock-pantheon in Yazilikaya and the rock-drawings in Khwarism…
|
|
Tudományos irodalmunkban kevés kérdés keltett oly sok vitát, mint a székelyek hun eredete. Hunfalvy és követői (pl. Kristó Gyula) megosztották a tudományos közvéleményt, de nem mutatják meg, hová tűntek az erdélyi szkíták, hunok és avarok, s nem sikerült megmagyarázniuk a székelyek eredetét sem. A kötet új felismerések (pl. székely rovásfeliratot hordozó hun tárgyak) segítségével alátámasztja a magyar krónikák állításait. Megtudjuk, ki lehetett Csaba királyfi (s a források miért tartják őt 108 évesnek). A kötet tartalmazza a szerző további 20 tanulmányát is |
"Hogy hazámat ne szeressem,
A bitorlót meg ne vessem:
Hatalom nem teheti!"
Czuczor Gergely
Megjelent: 2001-ben., ISBN: 963 00 5981 9; 210 o., 20 kép, B/5, kemény borítóval.
TARTALOM
|
A SZÉKELYSÉG EREDETE 7 |
|
|
|
BEVEZETŐ 7 – Mi újat mondhat e mű? 8 – Miért kell a székelyek eredetéről hipotéziseket gyártani? 9 – A székely-kérdés magja 12 |
|
|
FORRÁSOK 13 – Anonymus 13 –Nemzeti Krónika 15 – Tarih-i Üngürüsz 19 – Madzsar Tarihi 28 – Bonfini 30 – Ipolyi 35 |
|
|
A FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 39 – A szájhagyomány megbízhatósága 39 – "Hunfalvy arczul verte Kliót" 43 – Egyezések és eltérések 49 |
|
|
SZÉKELYEK 57 – Mai nyelvük 57 – A székelyek "eredeti" nyelvéről 61 – Elő- és utóvéd szerepük 65 – Intézményeik 68 – Székely karakter 75 – A székely népnév 78 |
|
|
A SZÉKELY TÖRTÉNET SZEREPLŐI 85 – Hunok 85 – A hun nyelv 88 – Avarok 96 – Kazárok, azaz kavarok 98 – Kazárok, azaz szabírok 102 – Kazárok, azaz heftaliták 106 – Blakok, vagy vlahok? 107 – Csaba királyfi 109 – Aladár 111 |
|
|
A SZÉKELY TÖRTÉNET HELYSZINEI 115 – Az áttelepítés elmélet 115 – Atilla városa 117 – Csigle mezeje 119 – Az Erdély etimológiája 122 – A székelyek Erdélyben 123 |
|
|
ERDÉLY TÖRTÉNETE 129 – A szkíta kor 129 – A hun kor 134 – Gepidia 141 – A longobárdok 146 – Az avar kor 147 – Bolgárok 150 – A magyar honfoglalás 153 |
|
|
A SZÉKELY ROVÁSÍRÁS 155 – Rovásírásunk türk eredetéről 155 – Rovásírás Nyugat- és Dél-Dunántúlon 158 – Székely rovásírás a hunoknál és az avaroknál 158 |
|
|
ÖSSZEFOGLALÁS 161 |
|
|
IRODALOM 167 |
|
A HONFOGLALÓK KÖNYVTÁRAI 171 |
|
|
|
A történelmi irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig 171 – Történetírás a kőkorszak viszonyai közepette 173 – Történetírás a sztyeppi népeknél 175 – Sztyeppi évkönyvek Anonymusnál 178 – Bonfini a magyarok évkönyveiről 179 – Rovásírásos kötetek Európában 180 – A hun könyvek külalakja 182 – Nyelvünk tanúsága 184 – Királylisták rokonsága 184 – Az “ősgeszta” hipotézis tarthatatlansága 185 – Irodalom 186 |
|
SZÉKELY ROVÁSJELEK HUN TÁRGYAKON 187 |
|
|
|
BEVEZETŐ 187 – |
|
|
HUN ÍRÁS A FORRÁSOKBAN 189 – Kínai kútfők 189 – Johannes Chrysostomos 190 – Priszkosz rétor 191 – Jordanes püspök 192 – Zacharias rétor 192 – Prokopiusz 193 |
|
|
HUN ÍRÁSHASZNÁLATRA UTALÓ KÖRÜLMÉNYEK 193 – Egy neolitikus tál jelei Kínából 193 – Kínai források szienpi könyvekről 194 – Mongóliai sziklák jelképei 194 – A koreai Szilla-dinasztia egyik koronája 194 – Az ivolgai hun pecsétnyomó 195 – Teknős alakú kínai világmodell 195 – Őshorezmi sziklajelek 195 – A székely és a türk írás kapcsolata 196 – Az obi-ugor nemzetségjelek szimbólumai 196 – A germán rúnaírás keleti kapcsolatai 197 – Az avar és a frank írás kapcsolata 198 – A szláv és a székely jelek kapcsolata 199 – A székely rovásírás eredeti elnevezése 200 |
|
|
HUN HIEROGLIFÁK 201 – A kazakisztáni csontlemez 201 – A szeged-nagyszéksósi zabladísz 201 – Hun csatok 202 – Hun szíjvégek 203 – A sopronkőhidai sótartó 204 – A Nimród tamga hun és magyar változatai 205 – A nagyszentmiklósi kincs 206 – A regölyi ezüstcsat 207 – A regölyi arany karperec 208 – A szilágysomlyói fibulák 209 – A szilágysomlyói boglárok 210 – Az apahidai aranylemezek 211 – A Szent Korona hieroglifái |
|
|
HUN BETŰÍRÁS 211 – A budapesti, cikáda alakú bronzdísz 211 – A tolna megyei súlysorozat 212 |
|
|
A HUN ÍRÁS JELLEGE |
|
|
IRODALOM |
|
A BODROG-ALSÓBŰ KONFERENCIA 207 |
|
|
ETELKÖZ ÉS LEVÉDIA HATÁRAI 217 |
|
|
ÁRPÁD ÚTJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 245 |
|
|
MAGYAR NYELVEMLÉK A SEUSO-KINCSEN 249 |
|
|
A HALÁLBA HURCOLT LEÁNY BALLADÁJA 255 |
|
|
A KÖRMENDI KINCS GYŰRŰJE 259 |
|
|
A MAGYAR NÉPNÉVRŐL 265 |
|
|
MAGYAROK A SZLÁV ÍRÁSBELISÉG BÖLCSŐJÉNÉL 269 |
|
|
A VASORRÚ BÁBA FÉNYKÉPE 271 |
|
|
ÍGY ÍRTOK TI A FINNUGOR ŐSMŰVELTSÉGRŐL 277 |
|
|
MIT ÜZENNEK A HONFOGLALÓK 279 |
|
|
AZ ÍRÁS KEZDETEIRŐL 285 |
|
|
ROVÁSÍRÁSUNK MEGÚJÍTÁSÁRÓL 305 |
|
|
A FRANFURTI BOTRÁNY 321 |
|
|
SZENT ISTVÁN ÉS A ROVÁSÍRÁS 349 |
|
|
|
A magyar jelképek (világmodellek, címer, tulipán, Nimród tamga, turulmadár, csodaszarvas és Szent Korona) hieroglifikus jeleket hordoznak, amelyek szimbolikája a székely rovásjelekkel értelmezhető. Abból a korból szólnak hozzánk, amikor az istenek még közöttünk jártak s arra tanították az eszmélő emberiséget, hogyan lehet sorsának urává. Kitűzésük az emberfeletti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy szentté váljon talpunk alatt a föld s igazzá a rajta élő ember. A Szent Koronát a mervi oázisban készíthették a hunoknak. |
TARTALOM
|
BEVEZETŐ |
7. |
|
|
A VILÁGMODELLEKRŐL |
11. |
|
|
|
Világelképzelések felülnézetben 12. A felülnézeti világábrázolások elemei 14. A szembőlnézeti modellek 16. A térbeli világmodellek 18. Világtojás 18. Világmodell és tűzoltár 20. A mozgó világmodell 21. Istenné tevő ágy, terülj-terülj asztalkám 22. Hun világmodell 25. Magyar világmodell 26. A világmodellek forrása 27. Világmodellek és írásjelek 29. Világmodellek és földrajzi területek 32. |
|
|
A MAGYAR CÍMER |
40. |
|
|
|
Az európai címerhasználat kialakulása 40. A magyar címer előzményei 42. A magyar címerek természethűségéről 43. Hurrita dombormű Assurból 45. Címerünk elemei hun nagyszíjvégeken 46. A zalakomári avar boglár 46. Esztergomi oroszlános freskó 47. A magyar címer oroszlánja 47. |
|
|
HÁRMAS HALOM |
52. |
|
|
|
A halom etimológiája 52. Halomábrázolások 53. Hármas halom és toronytemplom 54. Akadémikus vélemények a hármas halom eredetéről 56. A hármas halom jelentése 58. |
|
|
KETTŐS KERESZT |
63. |
|
|
|
Kettős kereszt ábrázolások 63. A kereszt etimológiája 63. A magyar címer kettős keresztje 65. A kettős kereszt akadémikus eredeztetése 66. A kereszt szimbolikája 68. A kettős kereszt értelme 70. |
|
|
ÁRPÁDSÁVOK |
75. |
|
|
|
A sávos címerfél története 75. Vízből születő kultúrhősök 76. Mitológia és államszervezés 78. A sumér vízisten 79. Nílusba vetett Ozírisz 80. Thézeusz, a tengeristen fia 80. Tengerbe dobott fényisten 82. Az Eufráteszből kifogott Szargon 82. Folyóvíz szélén talált Mózes 83. Tiberisbe kitett Romulus 83. Tengeri lénytől származó Merovingok 84. Kürosz, az Ázsiát elborító forrás 84. Csillagösvényen visszatérő hun királyfi 84. Hősök útja 85. A "víz" fogalomjelek 88. Négy szent folyó 89. A magyarok istenének jelzői 90. Is 90. Ten 90. Egy 91. Jó 91. Atya 92. Teremtő 92. Úr 92. Élő 92. A magyar szent folyó 93. |
|
|
TULIPÁN |
99. |
|
|
|
A tulipán-jelkép modern története 99. A szaszanida tulipán sztyeppi eredete 102. A tulipán etimológiája 103. Napot hozó Tulipánisten 104. Tulipánábrázolásaink "us" rovásjele 106. A vadtulipán és a magyarság szülőföldje 107. |
|
|
A NIMRÓD TAMGA |
111. |
|
|
|
Nemzetalapítónk csillagképe 111. Keleti ezüstök 112. Kardtánc jelenetek 114. A tamga fogalma 115. Az ősatya jelképe 116. Az ősatya neve 117. Sztyeppi népnevek 118. A magyar és az onogur etimológiája 118. A hegykultusz és a magyar nyelv déli kapcsolatai 120. A Nimród tamga előfordulásai 120. Ninurta 121. Jima 122. Hajk 123. Orion 124. Belus 125. Nimród 126. |
|
|
A TURULMADÁR |
132. |
|
|
|
Az első címerpajzsokon 132. Madár jelkép Egyiptomtól Mongóliáig 134. Turulmonda és képírás 135. A mítoszok madara 137. Emese Álma 138. Ügyek, Előd, Eunedubelianus és Thana 141. Rakamazi turul 142. Turulmonda és állameszme 142. A turul etimológiája 145. |
|
|
CSODASZARVAS |
148. |
|
|
|
Szarvasüldözők 149. Kozmikus szarvas 149. A szarvas etimológiája 150. Jelek a szarvason 151. A szarvas neve 152. Az ősanya alakváltozatai 152. A vezető állat 153. A szarvaskultusz gyökerei 154. Szarvas a történelem hajnalán 155. Aranyborjú és csodaszarvas 157. Görög szarvasmondák 159. A hunok tehene és szarvasa 161. Kézai szarvasünője 162. Anonymus gyertyás szarvasa 163.. A Tarih-i üngürüsz csodálatos vadja 164. A Tarih-i üngürüsz színpompás szarvasa 165. Tummamarien magyar királyfi vadászata 166. |
|
|
A SZENT KORONA |
169. |
|
|
|
A Szent Korona története 169. A korona felépítése 173. A koronakutatás tévedései és a jelentés 176. Hordozhat-e jelentést a Szent Korona? 176. Alap és felépítmény 177. A korona etimológiája 178. A kör és a korona 179. A korona felülnézete: Éden, király, város 180. A korona elölnézete: az eget tartó fa 181. Ég és Föld a koronán 182. A boltozott koronák 182. Korona és állameszme 183. A koronaeszme keleti gyökerei 186. Nusirvántól maradt ránk 188. A hunok koronája 192. Láncocskák és birodalmak 196. Városépítők koronája 198. A görög és latin feliratok 199. A zománcképek keresztény szellemisége 200. |
|
|
AZ ELSŐ KIRÁLYSÁG ÜZENETE |
205. |
|
|
KÖNYVÉSZET |
207. |
|
|
TÁRGYMUTATÓ |
212. |
|