VARGA GÉZA KÖNYVEI

 

 Elérhető Varga Géza legújabb tanulmánya: Az Éden írása

Le is töltheti .zip formátumban itt.

Kattintson a képre!

Bronzkori Magyar Írásbeliség

A Székely Rovásírás eredete

Mítoszok őre,Velemér

The origins of  Hunnish Runic Writing

A székelység eredete

A magyarság jelképei

 

 

Miért emlékeztetnek a székely rovásbetűk etruszk, egyiptomi, hettita, kínai stb. írásjelekre? Véletlen egyezésről, vagy genetikus kapcsolatról van-e szó? A kötet tanulmányai cáfolják a székely rovásírás türk eredetéről eddig tanítottakat. Rovásírásunk betűi egykor vallásos jelentőségű fogalomjelek voltak. Jelkészlete ma is tartalmaz hieroglif jellegű szó- és szótagjeleket. Kialakulásukra legkésőbb a bronzkorban kerülhetett sor. A kötet megjelenése után a kutatók sora változtatta meg korábbi álláspontját: beismerve, hogy a székely írás eredetéről az akadémikus tudomány semmit sem tud mondani.
 




Megjelenés éve: 1993., ISBN: 963 04 3712 0; 214 o., 83 kép; B/5; ragasztókötéssel.



TARTALOM
 

ELŐSZÓ

5

ELSŐ SZOMBATI ÍRÁSTÖRTÉNET

7

Varga Géza: AZ ÍRÁS KIALAKULÁSÁRÓL

11

  Mítoszok és szimbólumok 11 - Szimbólumok és írásjelek 14 - A preírás 17 - A preírás alkalmazhatóságáról 20 - Az üzenetközvetítési mód fejlődése 28 - Kereszthímzéssel a lineáris formák felé 30 - A lovasnomádok szerepe az írás fejlődésében 32

Simon Péter: A SZÉKELY ÍRÁS EREDETÉRŐL

37

Szekeres István: ŐSTÖRTÉNETÜNK ÍRÁSJELEKBEN

55

A kutatás módszere 55 - A teknős jelcsalád 61 - A teknős, mint szélrózsa 64 - A teknős piktogramból származtatható székely rovásjelek 69 - A nikolsburgi ábécé további jelei 76 - Szó- és fogalomjelek maradványai, ligatúrák 91 - Történeti következtetések 94

Varga Géza: BRONZKORI MAGYAR ÍRÁSBELISÉG

97

Egy képírás-tudó juhász 98 - Az énlakai életfa 101 - A székely ”s” azaz ”sarok” eredete 108 - Az írás előfutárai a sztyeppén 115 - Egy népi szimbólumírás 118 - A magyar preírás azonosítható elemei 124 - A közmegegyezés bizonyítékai 128 - Magyar preírás és nyelv 130 - A nyelv- és írástörténeti korszakok egybeesése 138

Varga Géza: ÍRÁSRENDSZEREKRŐL DIÓHÉJBAN

145

A preírások 146 - Az első valódi írások 149 - Az írásrendszerek második generációja 156 - Harmadik generációs írásrendszerek 164

Varga Géza: KÜLÖNBÖZŐ ÍRÁSRENDSZEREK HASONLÓ JELEI

189

Egy dogma - egy kudarc 190 - A véletlen egybeesés néhány példája 190 - A formai hasonlóságok értékelése a közgondolkodásban 192 - Az egyszerű lineáris formák száma 194 - Egy névtelen lektor 199 - Alkotóelemek és struktúrák 1999 - Az írásjelek alkotóelemeinek száma 200 - A székely rovásjelek egyezései 205 - Egy másfajta ”rendszeres átmenet” 206 - A régi típusú átmenet példái 206

TÁRGYMUTATÓ

 


 

        [lap tetejére]

A jelen kötet (a kutatók utóbbi években megváltozott álláspontjának ismertetésével) dokumentálja az akadémikus "tudomány"-nak a székely rovásírás eredetével kapcsolatos megdöbbentő tanácstalanságát. Bizonyítja, hogy a székely rovásírás kőkori világmodellek jelkészletéből származik. Azaz a székely rovásírás e közös gyökerek miatt áll rokonságszerű kapcsolatban Eurázsia legősibb írásaival s amerikai indián szimbólumokkal. A hunok által is használt írás a Földközi-tenger keleti medencéjének környezetében használt legősibb lineáris írások képviselője; gyökerei több, mint tízezer évesek.
 

 




Megjelenés éve: 1998., ISBN: 963 03 4505 6 92 oldal, 37 kép, B/5 formátum, ragasztókötéssel.



TARTALOM



 

Bevezető

5.

Rovásírásunk tudós eredeztetésének története

6.

A székely írás eredeztetésének elveiről

20.

Az írás kialakulásáról

22.

A rovásjelek alakja és az ábrázolások tárgya

23.

Rovásjeleink mitológiája, neve, hangértéke

25.

Rítus és rovásírás

27.

A jelek fajtája és száma

29.

A jelsorrend

30.

Az olvasás és a jelek irányultsága

40.

Szótagjelek

43.

A szótag- és magánhangzójelek használatának rendszeresség

45.

Betűírások születése

48.

Az írásrendszerek összevetéséről

50.

Az akadémikus történeti-földrajzi prekoncepció

57.

A türk kapcsolat

58.

Mit mondanak a források?

59.

Székely írás a hunoknál

61.

A székely jelformák kialakulásának kora

66.

A székely jelkészlet egységesülésének kora

68.

Írással kapcsolatos szókészletünk

72.

Évezredeket túlélő ligatúrák

76.

Népmozgások

80.

Összefoglalás

84.

Könyvészet

90.


        [lap tetejére]

Őrségismertető a gyönyörű pannon tájat bebarangoló, történeti és művészeti érdekességeket kereső vendégeknek. Velemér az a csepp, amelyben megcsillan a valaha volt tenger, s felidézhető középkori városaink világa. A kötet tudományos szenzációja az Őrség népi jelrendszerének értelmezése a székely rovásjelek segítségével. Az ősvallási eredetű szimbólumok az Őrséget (s a jelképek által ma is élő Magyar Királyságot) a rendezett világ közepével azonosítják. Ahol a Teremtő jelenléte miatt egyedül érdemes élni. Az őrállók hun származását valószínűsíti.




Megjelenés éve: 1999., 2001., ISBN: 963 00 2929 4

106 oldal., 102 kép, B/5 formátum, ragasztókötéssel.



TARTALOM

 

Velemér fekvése

7

A gyepűk kialakulása

11

Velemér története a török időkig

17

Vallásháború az Ôrségben

21

Az ôrségiek és a földesurak szembenállása

33

Trianon után

38

Veleméri égtájelnevezések

40

A műemlék templom

44

A csodaszarvas-freskó

54

A népi kultúra emlékei

61

Velemér és környékének jelvilága

72

Káosz és teremtés

89

Zárszó

92

A környék nevezetességei

98

Irodalom

101

Tárgymutató

105

A kötet néhány részlete elolvasható a www.tar.hu/cserepmadar honlapon!


        [lap tetejére]

"A székely rovásírás eredete" c. kötet angol változata, amely 1999 óta szerepel a Frankfurti Könyvkiállításokon. A magyar változathoz képest minimális kiegészítést tartalmaz. Turistáknak, külföldre szakadt hazánkfiainak és külföldre utazóknak egyaránt ajánlható, mint érdekes ajándék, de haszonnal forgathatják a nyelvet tanulók is.

Megjelenés éve: 1999., ISBN: 963 03 8064 1 92 o., 37 kép, B/5 ragasztókötéssel.

 

Contents

Preface to the English edition

 

Preface

5.

History of the scientific views on the origins of Székely runic script

6.

Principles of deriving the origins of Székely script

20.

The development of writing

22.

The mythology, names, and sound values of runes

25.

Rituals and runic script

27.

Types and number of characters

29.

Order of characters

30.

Direction of reading and characters

40.

Syllabic signs

43.

The regular use of syllable and vowel signs

45.

The birth of letter scripts

48.

Comparing of writing systems

50.

The academic historical-geographical preconception

57.

The Turk connection

58.

What the historical sources say

59.

Székely script of the Huns

61.

The age of the development of Székely character forms

66.

The age of unification of Székely character sets

68.

Hungarian vocabulary connected to writing

72.

Ligatures that survived millennia

76.

Migrations of peoples

80.

SummarY

84.

Bibliography

90.

 

Preface to the English edition

 

The scientific world is just beginning to recognize the historical significance of Székely (Hunnish) runic script. With the exception of some descriptions and records, the books and articles on Székely runic script, though they could fill a library, do not have much lasting value. Works on the history of writing usually just mention its name and consider it a late descendant of Old-Turkish script. However, extensive research on Székely script has led us to the conclusion that it is not a thin twig but the very stem from which the tree of writing systems has grown.

At present Hungarian researchers cannot but admit that the concept of Old-Turkish origin they have maintained for a hundred years does not hold up any longer. However, they have not worked out other theories of origin, because the special features of the Székely writing system do not fit into the present theories on ancient history. And that is exactly the significance of this nearly forgotten script. It makes possible conclusions so far not thought of.

Historical records and archaeological finds prove that the Huns, emerging from the mists of millenia before the birth of Christ, used it. This steppe nation imposed tribute on the Chinese, Persian, Byzantine, and even the Roman emperors. Is it surprising after this, that we find treasures in the Hunnish heritage?

The equestrian culture of the steppe has preserved an ancient view of the world practically unchanged. Man could conquer the steppe only after domestication of the horse, probably around 4000 BC. Thanks to the breeding of large-bodied animals, a highly developed culture developed on the steppes. However, the steppe’s special resources restricted the possibilities of economic development, and thus conserved the lifestyle, as well as the millenia-old symbolism and philosophical system of the people who lived there. Thus today Székely script offers one of the best means to understand Neolithic culture and the beginnings of human civilization. The information Székely script conveys is so important, that man cannot understand his own past without knowing the origin of Székely runic script.

We can recognize this only after solving several scientific problems. Such unresolved problems are for example the similarity of characters in different linear writing systems; the relationship between Székely runes and popular artistic, religious and royal symbols; connections between script, language and mythology, etc. In possession of these new results, with the help of Székely script complex symbols on pottery from the European Neolithic or American Indian cultures can be understood and deciphered.

Scientific analysis of Székely script has not been a smooth process. Although as early as the 13th c. Hungarian chronicles mentioned a “Hunnish-Scythian” script, which was still used by Székelys, analysis of the written relics was still a discovery for “modern science.” For example in 1864 Balázs Orbán called attention to a runic inscription from 1668 in the boxed ceiling of the Unitarian Church in Énlaka. For a long time this was the only known text to prove the existence of Székely script.

This summer a short inscription was discovered on the clay nozzle of a blast-furnace from the 10th century. Today the number of runic texts mentioned by various authors is about 50.

Most of them are inscriptions painted, scratched or engraved into the walls, ceilings, stones, bricks, or tiles of Transylvanian churches from the 13-16th c., and usually have something to do with the building’s construction. Letters exist from István Szamosközi, a history writer in the 16th c., and from Hungarian monks in South America, who used Székely runes as a secret writing, when dealing with sensitive questions. The Constantinople text was first copied by Hans Dernschwam in 1553. It had been written in 1515 by imprisoned Hungarian envoys who wanted to inform others about their fate. The interest of the contemporary science is illustrated by several character sets (e.g. the Nikolsburg alphabet of the 15th c.) as well as by some longer documents. The system of writing and the runic variant of the Lord’s prayer has survived in Rudimenta written by János Thelegdi in 1598, while the words of a runic calendar-stick have been copied and left to us by count Ferdinando Marsigli. These records remained in manuscript form and were buried in libraries for a long time.

The exact number of texts can hardly be determined. New discoveries are reported in the media almost every year; their interpretation is regularly late or ambiguous, which hinders their classification. What makes our work even more difficult is that the principles of script-classification have not been elaborated yet. Székely runes are letters and hieroglyphs at the same time, which have been used either as symbols, complex signs or decorative motifs. The inventory of texts is much longer if these latter relics are also included. Otherwise we will find ourselves in the odd situation that an easily readable and comprehensible text is not considered writing just because its letters are composed in a floral pattern.

The present Hungarian academic-scientific point of view on this subject is characterized by perplexity, as it cannot explain the recently recognized connections between signs and symbols. For instance the frame on the Énlaka inscription, which has been regarded as a decoration so far, has been deciphered only recently, despite the fact that it has been the most often mentioned Székely text in the last 125 years.

The stakes are high, since the parallels of the Énlaka flower-like sign-montage can be found in the 4000-years old Hittite rock-pantheon in Yazilikaya and the rock-drawings in Khwarism…

 

        [lap tetejére]

Tudományos irodalmunkban kevés kérdés keltett oly sok vitát, mint a székelyek hun eredete. Hunfalvy és követői (pl. Kristó Gyula) megosztották a tudományos közvéleményt, de nem mutatják meg, hová tűntek az erdélyi szkíták, hunok és avarok, s nem sikerült megmagyarázniuk a székelyek eredetét sem. A kötet új felismerések (pl. székely rovásfeliratot hordozó hun tárgyak) segítségével alátámasztja a magyar krónikák állításait. Megtudjuk, ki lehetett Csaba királyfi (s a források miért tartják őt 108 évesnek). A kötet tartalmazza a szerző további 20 tanulmányát is

 

"Hogy hazámat ne szeressem,

A bitorlót meg ne vessem:

Hatalom nem teheti!"

Czuczor Gergely

 

 

Megjelent: 2001-ben., ISBN: 963 00 5981 9; 210 o., 20 kép, B/5, kemény borítóval.

 

TARTALOM

A SZÉKELYSÉG EREDETE 7

 

BEVEZETŐ 7 – Mi újat mondhat e mű? 8 – Miért kell a székelyek eredetéről hipotéziseket gyártani? 9 – A székely-kérdés magja 12

 

FORRÁSOK 13 – Anonymus 13 –Nemzeti Krónika 15 – Tarih-i Üngürüsz 19 – Madzsar Tarihi 28 – Bonfini 30 – Ipolyi 35

 

A FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 39 – A szájhagyomány megbízhatósága 39 – "Hunfalvy arczul verte Kliót" 43 – Egyezések és eltérések 49

 

SZÉKELYEK 57 – Mai nyelvük 57 – A székelyek "eredeti" nyelvéről 61 – Elő- és utóvéd szerepük 65 – Intézményeik 68 – Székely karakter 75 – A székely népnév 78

 

A SZÉKELY TÖRTÉNET SZEREPLŐI 85 – Hunok 85 – A hun nyelv 88 – Avarok 96 – Kazárok, azaz kavarok 98 – Kazárok, azaz szabírok 102 – Kazárok, azaz heftaliták 106 – Blakok, vagy vlahok? 107 – Csaba királyfi 109 – Aladár 111

 

A SZÉKELY TÖRTÉNET HELYSZINEI 115 – Az áttelepítés elmélet 115 – Atilla városa 117 – Csigle mezeje 119 – Az Erdély etimológiája 122 – A székelyek Erdélyben 123

 

ERDÉLY TÖRTÉNETE 129 – A szkíta kor 129 – A hun kor 134 – Gepidia 141 – A longobárdok 146 – Az avar kor 147 – Bolgárok 150 – A magyar honfoglalás 153

 

A SZÉKELY ROVÁSÍRÁS 155 – Rovásírásunk türk eredetéről 155 – Rovásírás Nyugat- és Dél-Dunántúlon 158 – Székely rovásírás a hunoknál és az avaroknál 158

 

ÖSSZEFOGLALÁS 161

 

IRODALOM 167

A HONFOGLALÓK KÖNYVTÁRAI 171

 

A történelmi irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig 171 – Történetírás a kőkorszak viszonyai közepette 173 – Történetírás a sztyeppi népeknél 175 – Sztyeppi évkönyvek Anonymusnál 178 – Bonfini a magyarok évkönyveiről 179 – Rovásírásos kötetek Európában 180 – A hun könyvek külalakja 182 – Nyelvünk tanúsága 184 – Királylisták rokonsága 184 – Az “ősgeszta” hipotézis tarthatatlansága 185 – Irodalom 186

SZÉKELY ROVÁSJELEK HUN TÁRGYAKON 187

 

BEVEZETŐ 187 –

 

HUN ÍRÁS A FORRÁSOKBAN 189 – Kínai kútfők 189 – Johannes Chrysostomos 190 – Priszkosz rétor 191 – Jordanes püspök 192 – Zacharias rétor 192 – Prokopiusz 193

 

HUN ÍRÁSHASZNÁLATRA UTALÓ KÖRÜLMÉNYEK 193 – Egy neolitikus tál jelei Kínából 193 – Kínai források szienpi könyvekről 194 – Mongóliai sziklák jelképei 194 – A koreai Szilla-dinasztia egyik koronája 194 – Az ivolgai hun pecsétnyomó 195 – Teknős alakú kínai világmodell 195 – Őshorezmi sziklajelek 195 – A székely és a türk írás kapcsolata 196 – Az obi-ugor nemzetségjelek szimbólumai 196 – A germán rúnaírás keleti kapcsolatai 197 – Az avar és a frank írás kapcsolata 198 – A szláv és a székely jelek kapcsolata 199 – A székely rovásírás eredeti elnevezése 200

 

HUN HIEROGLIFÁK 201A kazakisztáni csontlemez 201 – A szeged-nagyszéksósi zabladísz 201 – Hun csatok 202 – Hun szíjvégek 203 – A sopronkőhidai sótartó 204 – A Nimród tamga hun és magyar változatai 205 – A nagyszentmiklósi kincs 206 – A regölyi ezüstcsat 207 – A regölyi arany karperec 208 – A szilágysomlyói fibulák 209 – A szilágysomlyói boglárok 210 – Az apahidai aranylemezek 211 – A Szent Korona hieroglifái

 

HUN BETŰÍRÁS 211A budapesti, cikáda alakú bronzdísz 211 – A tolna megyei súlysorozat 212

 

A HUN ÍRÁS JELLEGE

 

IRODALOM

A BODROG-ALSÓBŰ KONFERENCIA 207

ETELKÖZ ÉS LEVÉDIA HATÁRAI 217

ÁRPÁD ÚTJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 245

MAGYAR NYELVEMLÉK A SEUSO-KINCSEN 249

A HALÁLBA HURCOLT LEÁNY BALLADÁJA 255

A KÖRMENDI KINCS GYŰRŰJE 259

A MAGYAR NÉPNÉVRŐL 265

MAGYAROK A SZLÁV ÍRÁSBELISÉG BÖLCSŐJÉNÉL 269

A VASORRÚ BÁBA FÉNYKÉPE 271

ÍGY ÍRTOK TI A FINNUGOR ŐSMŰVELTSÉGRŐL 277

MIT ÜZENNEK A HONFOGLALÓK 279

AZ ÍRÁS KEZDETEIRŐL 285

ROVÁSÍRÁSUNK MEGÚJÍTÁSÁRÓL 305

A FRANFURTI BOTRÁNY 321

SZENT ISTVÁN ÉS A ROVÁSÍRÁS 349

 

 

 

 

        [lap tetejére]

 

A magyar jelképek (világmodellek, címer, tulipán, Nimród tamga, turulmadár, csodaszarvas és Szent Korona) hieroglifikus jeleket hordoznak, amelyek szimbolikája a székely rovásjelekkel értelmezhető. Abból a korból szólnak hozzánk, amikor az istenek még közöttünk jártak s arra tanították az eszmélő emberiséget, hogyan lehet sorsának urává. Kitűzésük az emberfeletti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy szentté váljon talpunk alatt a föld s igazzá a rajta élő ember. A Szent Koronát a mervi oázisban készíthették a hunoknak.

 

 

TARTALOM

BEVEZETŐ

7.

A VILÁGMODELLEKRŐL

11.

 

Világelképzelések felülnézetben 12. A felülnézeti világábrázolások elemei 14. A szembőlnézeti modellek 16. A térbeli világmodellek 18. Világtojás 18. Világmodell és tűzoltár 20. A mozgó világmodell 21. Istenné tevő ágy, terülj-terülj asztalkám 22. Hun világmodell 25. Magyar világmodell 26. A világmodellek forrása 27. Világmodellek és írásjelek 29. Világmodellek és földrajzi területek 32.

 

A MAGYAR CÍMER

40.

 

Az európai címerhasználat kialakulása 40. A magyar címer előzményei 42. A magyar címerek természethűségéről 43. Hurrita dombormű Assurból 45. Címerünk elemei hun nagyszíjvégeken 46. A zalakomári avar boglár 46. Esztergomi oroszlános freskó 47. A magyar címer oroszlánja 47.

 

HÁRMAS HALOM

52.

 

A halom etimológiája 52. Halomábrázolások 53. Hármas halom és toronytemplom 54. Akadémikus vélemények a hármas halom eredetéről 56. A hármas halom jelentése 58.

 

KETTŐS KERESZT

63.

 

Kettős kereszt ábrázolások 63. A kereszt etimológiája 63. A magyar címer kettős keresztje 65. A kettős kereszt akadémikus eredeztetése 66. A kereszt szimbolikája 68. A kettős kereszt értelme 70.

 

ÁRPÁDSÁVOK

75.

 

A sávos címerfél története 75. Vízből születő kultúrhősök 76. Mitológia és államszervezés 78. A sumér vízisten 79. Nílusba vetett Ozírisz 80. Thézeusz, a tengeristen fia 80. Tengerbe dobott fényisten 82. Az Eufráteszből kifogott Szargon 82. Folyóvíz szélén talált Mózes 83. Tiberisbe kitett Romulus 83. Tengeri lénytől származó Merovingok 84. Kürosz, az Ázsiát elborító forrás 84. Csillagösvényen visszatérő hun királyfi 84. Hősök útja 85. A "víz" fogalomjelek 88. Négy szent folyó 89. A magyarok istenének jelzői 90. Is 90. Ten 90. Egy 91. Jó 91. Atya 92. Teremtő 92. Úr 92. Élő 92. A magyar szent folyó 93.

 

TULIPÁN

99.

 

A tulipán-jelkép modern története 99. A szaszanida tulipán sztyeppi eredete 102. A tulipán etimológiája 103. Napot hozó Tulipánisten 104. Tulipánábrázolásaink "us" rovásjele 106. A vadtulipán és a magyarság szülőföldje 107.

 

A NIMRÓD TAMGA

111.

 

Nemzetalapítónk csillagképe 111. Keleti ezüstök 112. Kardtánc jelenetek 114. A tamga fogalma 115. Az ősatya jelképe 116. Az ősatya neve 117. Sztyeppi népnevek 118. A magyar és az onogur etimológiája 118. A hegykultusz és a magyar nyelv déli kapcsolatai 120. A Nimród tamga előfordulásai 120. Ninurta 121. Jima 122. Hajk 123. Orion 124. Belus 125. Nimród 126.

 

A TURULMADÁR

132.

 

Az első címerpajzsokon 132. Madár jelkép Egyiptomtól Mongóliáig 134. Turulmonda és képírás 135. A mítoszok madara 137. Emese Álma 138. Ügyek, Előd, Eunedubelianus és Thana 141. Rakamazi turul 142. Turulmonda és állameszme 142. A turul etimológiája 145.

 

CSODASZARVAS

148.

 

Szarvasüldözők 149. Kozmikus szarvas 149. A szarvas etimológiája 150. Jelek a szarvason 151. A szarvas neve 152. Az ősanya alakváltozatai 152. A vezető állat 153. A szarvaskultusz gyökerei 154. Szarvas a történelem hajnalán 155. Aranyborjú és csodaszarvas 157. Görög szarvasmondák 159. A hunok tehene és szarvasa 161. Kézai szarvasünője 162. Anonymus gyertyás szarvasa 163.. A Tarih-i üngürüsz csodálatos vadja 164. A Tarih-i üngürüsz színpompás szarvasa 165. Tummamarien magyar királyfi vadászata 166.

 

A SZENT KORONA

169.

 

A Szent Korona története 169. A korona felépítése 173. A koronakutatás tévedései és a jelentés 176. Hordozhat-e jelentést a Szent Korona? 176. Alap és felépítmény 177. A korona etimológiája 178. A kör és a korona 179. A korona felülnézete: Éden, király, város 180. A korona elölnézete: az eget tartó fa 181. Ég és Föld a koronán 182. A boltozott koronák 182. Korona és állameszme 183. A koronaeszme keleti gyökerei 186. Nusirvántól maradt ránk 188. A hunok koronája 192. Láncocskák és birodalmak 196. Városépítők koronája 198. A görög és latin feliratok 199. A zománcképek keresztény szellemisége 200.

 

AZ ELSŐ KIRÁLYSÁG ÜZENETE

205.

KÖNYVÉSZET

207.

TÁRGYMUTATÓ

212.

 

 

        [lap tetejére]